Hangos reklámokkal kísérletezik a MySpace
A felugró ablakok mellett 30 másodperces,...Tovább
A világtörténelem egyik leghíresebb rockszáma annak köszönheti sikerét, hogy pont olyan hosszú, hogy a rádiós dj-k megengedhettek maguknak egy cigiszünetet, miután feltették. Egy Led Zeppelin-kutató szerint a Stairway To Heaven az egyik oka annak, hogy nem áll össze a zenekar.

Minderről Charles R. Cross, a nemrég megjelent Led Zeppelin: Shadows Taller Than Our Souls című életrajzi könyv szerzője beszélt. "Szó szerint száz olyan rádiós dj-vel beszéltem, akik megesküdtek rá, hogy csak azért játszották le a számot, mert egy cigiszünetre vágytak. A nyolcperces dal pont megfelelő hosszúságú volt: egy perccel rövidebb idő alatt nem tudták volna végigszívni a cigit, egy perccel hosszabb dal pedig már túl sok lett volna." Ennek köszönhető tehát, hogy a Stairway To Heaven a világegyetem történetének egyik legismertebb, a rádiók által egyik leggyakrabban játszott száma lett (később már nemcsak a cigiző dj-k tették fel) - pedig nem is adták ki kislemezen, csak a Led Zeppelin IV-ként emlegetett nagylemezen jelent meg. Amikor a zenekar 1971 márciusában, hónapokkal a kiadás előtt először játszotta koncerten, a közönséget egyáltalán nem hozta lázba a szám.
Charles R. Cross arról is beszámolt, hogy a két szerző egészen ellentétesen viszonyul a dalhoz. Jimmy Page, aki éveken keresztül dolgozott azon, hogy összehozzon egy olyan "epikus" számot, amiben akusztikus és elektromos gitár is szerepel, és aminek csak a közepén lép be a dob, hogy aztán egy nagy fokozásba torkolljon az egész - ő érthetően nagyon szereti. Továbbá a Stairway To Heaven kitűnő lehetőséget nyújt számára, hogy hosszan szólózzon: a hetvenes években koncerteken gyakran tíz percnél is hosszabbra nyúlt emiatt az előadása. Robert Plant viszont, aki a szöveget írta, mégpedig igen gyorsan, kifejezetten utálja a számot. "Fiatalkoromban írtam, és most már nem találom meg hozzá a kapcsolódási pontokat; egyáltalán nem jó elénekelni" - nyilatkozta Crossnak. Az életrajzíró szerint Robert Plant legalább részben pont azért nem akarja, hogy összeálljon és turnézzon a Led Zeppelin, mert nem szeretné estéről estére elénekelni a híres számot.
Az 1988-as egyszeri Led Zeppelin-fellépésen az életben lévő tagok percekkel a színpadra lépés előtt vesztek össze azon, hogy eljátsszák-e a Stairway To Heavent - aztán eljátszották. Csakúgy, mint a 2007-es (mint azóta kiderült: szintén egyszeri) összeállás alkalmából, ám akkor Robert Plant két feltételt szabott: egyrészt a koncert közepén, és nem végén; másrészt csak eredeti hosszúságában, mindenféle végtelen szólózás nélkül szólalhatott csak meg.
A Led Zeppelin-szakértő Charles R. Cross egyébként úgy véli, hogy a cigiző dj-knek köszönhetően kivívott kultikus státust nem érdemli meg a szóban forgó dal: nemhogy nem a zenekar legjobb dala, de még csak a legjobb 25 között sincs ott szerinte.
| Korábbi cikkeink | |
|---|---|
| Kapcsolodó linkek |
A Quart cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt. A Quart szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, így azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashatsz.
Angyal szállt közénk
Szimler Bálint Itt vagyok című rövidfilmje olyan hiteles és igaz alkotás, hogy mellette körülbelül mindenki más elszégyellheti magát a Szemlén.
Az USA legnézettebb műsora
106,5 millióan nézték a Super Bowlt, reklámjaival is minden csúcsot megdöntött.
Egy szigettel több
A globális felmelegedés mellett a turizmus fenyegeti legjobban az egyedülálló élővilágáról híres Galápagost.