Jön a Busa- és a Sena-szóló, a Diszkó Friszkó: szünetel az Irie Maffia
Szeptember eleji...Tovább
"A kurva anyádat, mondta az apám." Rendszerváltó punkok kerekasztala
Pálinkás Szűts Róbert
[2010. július 25. 20:00]
Múlt héten rendezték meg a rendszerváltó punkok fesztiválját a Gödörben. Fellépett a 22 év után újjáalakuló szekszárdi Pink Panthers, az ETA, a Kretens, játszott a CPG és a Qss is. Utóbbi zenekar kivételével mindegyik képviseltette magát a koncertek előtti kerekasztal-beszélgetésen. Szabadott-e irokézfrizurával mászkálni Szekszárdon, honnét szedték össze az ETA tagjait, mit csinált a CPG a börtönben és egyéb izgalmas témák a rocktörténeti jelentőségű beszélgetésben.
h i r d e t é s
Fotó: Dávid Zsolt
Betiltások, rendőrségi eljárások, pofonok, börtön – ha keresnünk kellene a kulcsszavakat a magyar punk nyolcvanas évek elejei indulásához, ezek biztos ott lennének. Múlt szombaton tartották a Gödörben a Sipirc, rendszerváltó punkok fesztiválját. Ezen húszegynéhány év után újra fellépett az ETA, játszott a Kretens, a Qss, és a Pink Panthers. A koncertek előtt egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a zenekarok képviselői. A Qss persze kimaradt, Barangó ezúttal is elkésett. Alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változata olvasható, a cikk végén mind a négy résztvevő zenekar életrajza olvasható.
Hogy alakult meg az ETA, és miért pont punkot kezdetek el játszani?
Sáthy Róbert: Tizennyolc évesek voltunk, jó buli volt az egész. Elkezdtük, és aztán belefutottunk egy olyan történetbe, amiben - mára úgy tűnik - voltak maradandó értékek. A punk tetszett, amikor elkezdünk zenélni. Fontosak voltak a szövegek, és szerettük volna azt a kommunista rendszert kicsit megpörkölni, már amennyire lehet. Mert abban az időben nem lehetett gátlástalanul mindent kimondani. Óvatosnak kellett lenni.
A Pink Panthers jóval később, 1985-ben alakult. Nem vette el a kedvetek a punktól, hogy addigra a műfaj reprezentánsai már be voltak kasztlizva, de legalábbis túl voltak néhány rendőrségi és bírósági ügyön?
Gerenday Attila: Hallottunk ezekről az ügyekről, mi CPG-n meg Kretensen nőttünk fel. A mi szövegeink nem voltak olyan durvák mint ezé a két zenekaré, inkább csak anarchista dumák voltak. Szekszárdon '85-ben már ahhoz is jó nagy adag merészség kellett, hogy valaki irokézre levágassa a haját. Ezért a rendőrök már berántották az embert a hátsó ülésre. Üldöztek bennünket.
Miért lett gyorsan ismert és népszerű a Kretens? Az Ifjúsági Magazin miatt?
Horváth Attila: Ugyan már, egy rövid cikk jelent meg csak a Kretensről abban a lapban. Mi Óbudán, egy kukatárolóban próbáltunk, ahova lejárt egy csomó ember. És már az első koncertünkön, a San Marco utcai Úttörőházban voltak vagy ötvenen. Így kezdődött.
Miért pont Óbuda volt a punk központ Budapesten?
Horváth Attila: Nem csak az volt. Voltak punkok Erzsébeten és Lőrincen is. De sok hasonló érdeklődésű gyerek volt Óbudán. Ott lakott az Árvai Viktor (Elhárítás, VHK), aki ismerte a Vágtázó Halottkémeket, akik meg lejöttek a próbáinkra.
Güzüvel a CPG-ből annyira szar beszélgetni. Ismerjük egymást harminc éve, nem nagyon van olyan kérdés, amit nem tettem még fel neki. Talán egy: mid fáj, Güzü?
Benkő Zoltán: Most semmi. Jól vagyok, köszi.
.jpg)
Amikor elindult ellenetek az eljárás Erdős Péter cikke (Felszólalás szennyhullám ürügyén, Kritika, 1982) után, és bevittek benneteket, akkor mit gondoltál, mi lehet ennek a vége?
Benkő Zoltán: Nem tippeltem túl jóra. Az volt a kérdés, hogy mennyire tudnak bennünket megfogni. Hogy le tudjuk-e hazudni, hogy mi teljesen és nyíltan vagyunk rendszerellenesek? Volt, amiben le tudtuk, és volt olyan szöveg, amiben nem. De nem sikerült tökéletesen, átláttak rajtunk. És nem voltunk mi azért olyan keménytökű gyerekek, hogy elküldjük a bírót a kurva anyjába.
Az a két év, amit a CPG-ért kaptatok, hogy telt a börtönben?
Benkő Zoltán: Nehezen. A politikaiakat elkülönítették, de dolgozni kellett, meg ülni és várni, hogy leteljen az idő.
Az ETA ellen nem indult rendőrségi eljárás?
Sáthy Róbert: Nyolcvankettőben betiltottak bennünket. Csak rémült tekintetű klubvezetőkkel találkoztunk, akik nem tudták, hogy közöljék velünk, hogy fiúk, ti itt nem játszhattok. Akkor derült ki, hogy feketelistára kerültünk, amiből mi persze semmit sem értettünk. Egyszer hajnali négykor jöttek be a lakásunkba a rendőrök, amikor én nem voltam otthon. Feltúrtak mindent, amitől persze anyám tökre bepánikolt. Értem a munkahelyemre jöttek, és onnan vittek el. Beültettek egy rendőrautóba, középre. Azon gondolkodtam, hogy ezt hogy meséljem el majd a többieknek, de már akkor ők is össze voltak szedve, mindenki bent volt a rendőrségen. Elég durva kihallgatás volt, kiabálással, fenyegetőzéssel. Kábítószerről meg falfirkákról faggattak bennünket, meg a szövegeinkről. Tökre elcsodálkoztam, hogy milyen jó minőségű volt a rendőrök ETA-felvétele. Egy ideig nem vettük komolyan az eljárást, mert bennünket minden este hazaengedtek. De amikor nem létező ügyeket próbáltak ránk varrni, olyanokat, amiért kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphatunk, akkor éreztük, hogy ezek nem viccelnek. Próbáltunk kimászni, azt mondtuk a kihallgatáson, hogy csak rögtönözzük a szövegeket a koncerten, meg hogy csak azért ETA a nevünk, mert volt egy ilyen nevű barátnőnk. Megijedtünk rendesen, és úgy döntöttünk, hogy finis, és feloszlott az ETA. Számomra ez az egész mai este ezekkel az emberekkel, koncertekkel egy hatalmas időutazás, nem is hiszem el, ami itt zajlik.
Mit adott neked az ETA?
Sáthy Róbert: Fura, hogy amikor a múltamra gondolok, akkor ott van benne ez a két éves szakasz. Ösztönös volt ez az egész. Szerettünk zenélni, csavarogni. Hallgattuk a UK Subst, megpróbáltuk a számaikat lejátszani és magyar szöveget írni hozzá. Fiatalokként, szülői nyomás alól menekültünk a zenélésbe. Én akkor is sportoltam, és az ETA után is a sportba mentem vissza.
A Nulladalt ki írta?
Sáthy Róbert: Menyhárt Jenő. Mert a Péter (Czeller) a Neuroticból jött, és hozott onnan pár számot.
Szekszárdra honnan jutottak el a követendő zenék, honnan volt az okosság?
Gerenday Attila: Szalagokon, kazettákon terjedtek a koncertfelvételek, meg a próbák anyagai. Az összes zenekar így tudott ismertté válni, hogy mindenki adta tovább az anyagokat, "hű gyere, hallgasd ezt meg!" A rádiók és a tévé akkor nem játszott lázadó zenéket.
Szüleid mit szóltak ahhoz, hogy punkzenész lettél?
Gerenday Attila: A kurva anyádat, mondta apám, és belerúgott a gitáromba. El is tört a lábfején valami csont, be volt gipszelve egy ideig. Nem támogatták ezt a dolgot, hegesztőnek kellett tanulnom.
Miért nem pattantatok meg, és költöztetek fel Pestre, mint oly sok más zenekar?
Gerenday Attila: Ez nem jutott eszünkbe. Csak abban voltunk biztosak, hogy Budapesten játszani kell. Kőbányán, a Mutter-klubban sikerült játszanunk egy ideig, néha a QSS-sal. Aztán '88-ban egy Lyuk-beli koncert után oszlott fel a zenekar.
.jpg)
A Kretens üldözött zenekar volt?
Horváth Attila: Engem majdnem kibasztak a zenekar miatt a faipari szakközépből, rengeteg konfliktusom volt. Először rám akartak húzni egy festékszórózást, mert találtak nálam egy sprayt. De mi azzal Elhárítás-pólót csináltunk az Árvai Viktorral, mert mentünk a Hajógyári-szigetre, ahol volt egy punkfesztivál. De miután az ott fellépő Rolls Frakciót megdobálták, utána már mi sem léphettünk föl.
Ez az a fesztivál, ahol a Cerberus még fellépett? Ahol Bögöly elkezdett pogózni, kiosztott néhány sallert, aztán Ifjúsági Magazin-cikk lett belőle?
Horváth Attila: Igen, az lehetett. És ott meglátta nálam a festékszórót egy nagyorrú szemüveges ifjúgárdista, és feljelentett.
Van még olyan ember ebben a teremben, aki tudja, mi volt az Ifjú Gárda?
Horváth Attila: Olyasmi szervezet, mint a munkásőrség, csak zöldben. A feljelentés miatt bejöttek az iskolába az államvédelemtől. Arra persze nagyon ügyeltek, hogy ott legyen az igazgató, amikor vallattak. Írásmintát vettek tőlem, mert valaki telefirkálta a várost azzal, hogy Forradalom=1956.
Nem a Güzü (Benkő Zoltán) volt?
Horváth Attila: Nem akarok mutogatni, hogy kik voltak. (nevetés) Mindenesetre a rendőrök azzal próbálták összevetni az én kézírásomat. Aztán meg volt egy dalszöveg, hogy "előre vörösök, vörös fasiszták". De ezt nem én énekeltem, hanem az Árvai Viktor. De ezt nem árultam el a rendőröknek. Utána meg az volt a baj velem, hogy befestettem a hajam. De nem kékre, sárgára, vagy zöldre, hanem feketére. És akkor az egyik tanárnőm megint rohant az igazgatóhoz. És akkor is egy hajszálon múlt, hogy nem rúgtak ki. Kaptam egy rendőrhatósági figyelmeztetést garázdaságért. Az volt a furcsa, hogy politikaiként mentem be, és köztörvényesként jöttem ki. Utána meg bevonultattak Nagyatádra katonának a büntető századhoz. Ott a laktanyában még volt olyan cella, ami akkora volt, hogy csak állni lehetett benne. De engem nem zártak be oda.
Mennyire fontosak 2010-ben a punk a alapvetései, a tekintély megkérdőjelezése, a polgárpukkasztás, a családból hozott dolgokkal való leszámolás?
Sáthy Róbert: Azt tudtuk, hogy ezek a dolgok nem fognak eltűnni, az látszik abból, hogy punkok még mindig vannak. Hogy megmaradt a retorika, a külső és a hangulat. Tele van agymosott emberekkel az ország, és ez rosszabb, mint harminc éve volt. Fel kellene ébredni egy kicsit.
Kellene egy új punkmozgalom?
Sáthy Róbert: Nem szükségszerűen az kell. Meg kellene érteni a bennünket körülvevő világot, átértékelni a helyzetet, és sokkal jobban egymásra figyelni. Nekem a punk egykor azt jelentette, hogy mindegy mi, csak ne az legyen, ami addig volt.
Benkő Zoltán: Én hét éve nem játszok a zenekarral, de figyelek rá. Ott vagyok, meg segítek, esetleg még a színpadra is felmegyek – ha jó kedvünk van. A fiam is punk volt egy ideig, volt taraja meg minden, de most már nem az.
Horváth Attila:: Az, hogy volt a punkban érték, az azt jelzi, hogy most itt vagyunk. Ennyi.
Sokan vagyunk a fesztiválon, vagy kevesen?
Horváth Attila: Elegen. Inkább kevés oroszlán legyen, mint sok nyúl.
Függelék:
ETA: A nyolcvanas évek elején alakult punkzenekar, mely gyorsan tett szert ismertségre és népszerűségre. Az együttes elsősorban az akkor már híres UK Subs, illetve az Agent Orange számait másolta, meglehetősen jó színvonalon. Zenéjük kazettákon terjedt. 1982-es feloszlásuk után néhányan a SEX-E-PIL-ben folytatták pályafutásukat. Tagjai: Czeller Péter (ének), László Viktor (gitár), Sáthy Róbert (basszusgitár), Aradi Gábor (dobok). 25 év után léptek fel újra. A Sipirc fesztiválon Ganxsta Döglégy Zoltán dobolt, és Kocsis Tamás is gitározott.
A Kretens 1981-ban alakult magyar punkzenekar. 1981 februárjában először lépett színpadra a Kretens a Ruhaipari Szakközépiskola tornatermében. A további koncertek többek között: San Marco Úttörőház, Közgáz Klub, Érdi és Budafoki Művház, stb. Ez a korszak a botrányos kimenetelű Meggyfa utcai koncerttel zárult le, ahol a Kretens mellett fellépett a CPG és a Mos-oi. Ennek a koncertenek a felvétele jut el a hanglemezgyár akkori igazgatójához, Erdős Péterhez, aki ezután ír a Kritikába egy pamfletet, amely komoly rendőrségi-bírósági eljártásokhoz vezet. Alapító tagjai: Horváth Attila "Hemü" (ének), Hrutka Róbert (gitár), Krasznár János (gitár), Tóth Miklós "Max" (dobok).
CPG - 1979-ben Szegeden alakított punkzenekar, a magyar poptörténelem leghosszabb ideig börtönben ülő együttese. A CPG megalakulásának pillanatától támadások kereszttüzében volt, már első száma, a Gáz-blues miatt cikk jelenik meg róla a Délmagyarországban. Közösség megsértése, államellenes izgatás miatt indul ellenük egymás után több eljárás, először Szegeden, majd onnan való távozásuk (menekülésük?) után Budapesten. A zenekar tagjait 1984-ben jogerősen börtönbüntetésre ítélik. Güzü, a zenekarvezető szabadulása után az Egyesült Államokba disszidál, ahonnnan a kilencvenes évek elején tér haza. A zenekar történetét dokumentumfilmben dolgozta fel Kövessy Róbert (Pol-pot megye punkjai), illetve a Filmmúzeum televízió. Tagok: Benkő Zoltán "Güzü" (gitár), Haska Béla (ének), Nagy Zoltán "Kutyás" (dob), Varga Zoltán "Takony" (basszusgitár).
Az eredetileg K.und K. azaz Kaiser und König néven alakult Pink Panthers a '80-as évek botrányzenekara volt Szekszárdon. A lendületes előadásmód és a nyers, de szellemes szövegek hamarosan országszerte ismertté tették a formációt. Az Aurórával, Qss-sal, Leukémiával és 88-as Csoporttal is fellépő Pink Panthers 1988-ban oszlott fel, majd 22 évvel később, 2010-ben újjáalakult. Alapitó tagok: Németh Zsolt "Cimbi" (ének), Gerenday Attila "Gerzson" (gitár), Iklódy Gábor "Varjú" (basszusgitár), Lehmann Zoltán "Kecske" (dob, ütőhangszerek).
 |
|
| Korábbi cikkeink |
Szólj hozzá!
A Quart cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt. A Quart szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, így azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashatsz.
![Forrás: [origo]](http://origo.hu/i/1009/20100906szaboeszt2.jpg "Forrás: [origo]")
![Forrás: [origo]](http://origo.hu/i/1009/20100908hegymasza10.jpg "Forrás: [origo]")
