ORIGO24 órakomment.huvidea[freemail]

"Sokan egy után érkeznek" - Cadik a Quartnak

Puskár Krisztián | 2008.11.17. 18:00|

A tavalyi Membran-projekt után most szólóanyagot ad ki november közepén Séfel Pál, azaz DJ Cadik, a kilencvenes években kiépült budapesti underground meghatározó alakja, hiphop- és jungle-dj.  A Quartnak saját stúdiójában adott interjút, néhány nappal lemezbemutató koncertje előtt. Szó esett a hiphop-színtérről, múltról, jelenről és jövőről. Továbbá: szeretetről, dj-kultúráról, letöltésről, technóról és Palotairól, illetve arról az időről, amikor kenyeresládában vitték a lemezeket a bulikba. Kiderül az is, hogy Cadik kinek hálás, kire büszke és kik a barátai.

Fotó: Hirling Bálint

A Membran tavaly megjelent dupla anyaga tíz évet foglalt össze, illetve zárt le. A most megjelenő saját lemezed pedig az utóbbi két-három év munkáit. Miért most jöttek ki ezek az anyagok, miért nem korábban, illetve meddig lehetett volna még ezekkel várni?

Igen, két év munkája van ebben a lemezben, és bizonyos szempontból ez is lezár egy időszakot. De a fontosabb lezárás inkább a Closed dupla lemez volt, ami a régebbi munkákat összegezte. Lehet, hogy megtörténhetett volna két-három évvel korábban is, illetve akár más formában is, nem feltétlenül dupla cd-ként, ilyen sok zenével, de mi inkább örülünk annak, hogy el tudtuk engedni.

Pejkó Balázzsal és Papp Ferenccel ott hárman voltatok, itt viszont egyedül vagy.

Ez jóval személyesebb, a hiphoppal közös történetemről szól. Nagyon sokat jelent számomra a hiphop, illetve a hozzá kapcsolódó kultúra. Ezzel a lemezzel szerettem volna visszaadni ennek a kultúrának azt, amit tőle kaptam. Mert nagyon sok örömet okozott nekem az utóbbi tíz-tizenöt évben.

A Membranban sok volt a hangszer, ez teljesen elektronikus lemez. A Basic a saját zenei gyökereidre is utal?

Igen, ez kifejezetten koncepció volt, hogy ne legyen hangszer. A Membran valamennyire hármunk gyerekkoráról is szólt, ettől függetlenül el tudok képzelni egy sokkal elektronikusabb Membrant is. Ha visszagondolok, akkor az első lemezeim, amiket vásároltam, és amikkel dj-zni kezdtem, azok hiphop-lemezek voltak. De azóta is követem a műfajt, van egy rádióműsorom, amit nagyjából nyolc éve vettem át Mangótól, ez a Totoya Klub, és ott is aszerint válogatom a zenéket, hogy éppen mi történik a hiphopban. Én éppen ezért nem feltétlenül évszámokra bontom le ezeket a folyamatokat, hanem sokkal inkább időszakokhoz kötöm. Bizonyos érdekes kiadók, beatmakerek és mc-k felbukkanásához, felszínre töréséhez stb. Ezek persze nyilván köthetők évszámokhoz is, de én ezt nem így élem meg elsősorban.

Mennyire gondolkodsz színtérben?

A hiphop alapvetően az ösztönökről is szól. Emellett persze a technológiáról is, de mindig találtam olyan embereket, producereket és mc-ket, akik hozzáadtak ehhez a kultúrához, és ezáltal engem is inspiráltak.

A lemezen elég sok számban elhangzik, hogy "Budapest". Ugyanakkor magyar mc-k is angolul rappelnek. Ez egy olyan műfajban, amely az önkifejezésről és a saját hangról szól, ez szinte díszítőelemnek, fuxnak tűnik így. Producer vagy, az alapok inkább formai vagy tartalmi dolgok számodra?

Természetesen mindkettő. A szövegről inkább az mc-ket kéne megkérdezni.

De mégis a te lemezed.

Igen, ez igaz. Ami Zeeket illeti, ő ír szöveget magyarul is meg angolul is. A lemezhez kapcsolódóan ő meg Sena is az angol szövegeiket vették inkább elő. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne készítenék olyan hiphop-lemezt, amin magyar szövegek vannak. Olyat is szeretnék majd.

Kivel?

Régóta húzódik Akkezdet Phiaival valami közös. Ők régi ismerőseim, lehet, hogy velük csinálok majd valamit, esetleg egy beatet a lemezükre, nem tudom.

Másoknak készítenél lemezt?

Nem szeretnék felelőtlen kijelentéseket tenni. A Basicnek a következő részét mindenesetre már készítem elő, néhány beat már megvan. Nincsenek nagyon határozott tervek, csak annyi, hogy holnap reggel felkelek, itt leszek megint a stúdióban, és csinálom. Az, hogy mi fog vele történni, és milyen formában jelenik meg, az másodlagos. Egyébként vannak Membran-vázlatok is, csak most a többiek is el vannak foglalva egyéb projektekkel, például családalapítással, ha mondhatom ezt így. PKO [Pejkó Balázs] barátomnak most született gyermeke, rá nagyon büszke vagyok. De lesz folytatás mindenképpen. Tervek vannak, aztán majd lesz, aminek lennie kell. Sokat tanultam a Basic készítése közben, de van még hova fejlődnöm.

Létezhet nálunk olyan masszív hiphop-kultúra, amit producerek határoznak meg?

Ezt nem tudom. Én saját magamért tudom csak a felelősséget vállalni, de próbálok hozzátenni a kultúrához, amit lehet.

A Basicre és Budapestre visszatérve: mennyire értelmezhető ez is afféle "budapesti képekhez" írt filmzeneként? Ezek az asszociációk a Membran, vagy akár a Realistic Crew esetében is gyakran felmerülnek.

Nem feltétlenül. A lemez például úgy kezdődik, hogy biciklivel megérkezem a stúdióba, úgyhogy az egész valamiféle lenyomat, persze. Annyi a dolog érdekessége, hogy a külföldi mc-k, akik szerepelnek a lemezen, felléptek a városban, aztán eltöltöttek itt néhány napot a stúdióban, ami a szövegekből is kiderül. Érték őket impulzusok Budapesten, aminek egy-egy számban nyoma maradt.

Ezzel a cd-vel a digitális formához közelítesz, vagy a cél mégis a bakelit formátum?

Eddigi történetemben a bakelit eléggé meghatározó tényező, dj-ként a mai napig lemezről játszom, úgyhogy természetesen tervbe van véve, hogy a Basic is megjelenjen bakeliten. Egyrészt a bakelithez, mint formához én ragaszkodom, számomra meghatározó tényező. De akár egy cd esetében is fontos szerepet kap a grafikai szempont, a vizualitás és az egésznek egy sokkal plasztikusabb hangulata. De ha egy idő után el kell ezektől válni, akkor rendben van. Alkalmazkodni kell a helyzethez.

El tudod képzelni, hogy letölthetővé teszed valamelyik anyagodat a későbbiekben?

Persze. Az a fontos pillanat, amikor elkészíted a lemezt, és aztán lezárod és elengeded. Ami utána a zenével történik, az nem rajtad múlik, azt hagyni kell, hadd járja a saját útját. A forma mindegy.

Nincs még egy olyan műfaj, amely gyökereiben meg alkotói folyamataiban annyira kötődne a bakelitkultúrához, mint a hiphop. Onnan mennyire tűnik el a klasszikus forma?

Ahogy az utóbbi időben látom a hozzánk fellépni járó külföldieket, azt veszem észre, hogy náluk is eléggé dominál a laptopos Serato-megoldás. Ezt fogom én is használni a lemezbemutatómon [az interjú pár nappal az azóta lezajlott fellépés előtt készült]. Mobilitás szintjén könnyebbé teszi az egészet, mert könnyebb mozgatni, és vizuálisan is megmarad egy olyan tényező, hogy végülis lemezformájú valamihez nyúlsz hozzá, nem csak a laptopon nyomogatod a gombokat. Ez valamennyire számomra is új lesz. Meg persze az is, hogy a saját dolgaimat játszom majd élőben. Ilyet nem sűrűn csináltam korábban. Olyan volt persze, hogy egy szettembe elhelyeztem egy Membran-cuccot, hogy teszteljem. Meg egyszer a Cinematour alatt játszottam egyhuzamban harmincöt percet, szintén saját anyagokból. De ez most érdekes lesz, az ember keresi az újdonságokat, új dolgokat tanul. De dj-ként kitartok a bakelit mellett, és amíg lehet, ki fogok tartani.

Téged többnyire dj-ként ismernek. A Palotaival közös Rewind-bulik több mint tíz éve működnek és még mindig sikeresek. Mennyit változott a közeg? Mennyire más most az egész, mint amikor elindult?

Számomra a legfontosabb a tíz órától egy óráig tartó rész, ez az én területem. Nem tudom pontosan, hogy mióta van Rewind, tizenkét-tizenhárom éve biztos, de esszenciájában, tehát zenei struktúrákban és a stílusok bemutatásában a magam részéről ez nem változott. Egyéb dolgok persze változnak, egyesek eltűnnek, fiatalok jelennek meg, ez egy körforgás. De én személy szerint próbálom továbbra is a személyiségemhez tartozó stílusokat, mind a hiphopot, mind az elektronikát és a kísérletibb dolgokat képviselni. Tíz órától egy óráig. Sokan nyilván egy után érkeznek.

Palotai?

Ő a barátom. Nagyon szeretek hozzá felmenni, és nagyon sok mindenben számíthatok rá az élet különböző területein. Ha bármi kérdésem van, akkor szívesen mesél nekem, és ad nekem tanácsokat. Nem feltétlenül zenével kapcsolatban, hanem úgy általában.

Az emberek nosztalgiából buliznak?

Az biztos, hogy nagyon sok dolog változott a bootlegek és a remixek hatására, folyamatosan kerülnek elő régi zenék ilyen formákban, új zenékkel pedig egyre nehezebb a figyelmet felkelteni. Bár ezt nem feltétlenül merném ilyen határozottan kijelenteni. Az emberek szeretnek bulizni. De a partyknak olyan része is van, amikor különböző érdekes zenei irányzatok is bemutatásra kerülnek.

Például tíztől egyig?

Igen, ezen dolgozom elég régóta.

Sokat lépsz fel vidéken?

Alkalmanként, igen. De ma már kevesebbet, inkább a tíz évvel ezelőtti korszakra volt jellemző, akkor Mangóval és Palotaival sokat léptünk fel vidéken. Akkoriban az internet még nem terjedt annyira. Volt, hogy Mango kenyeresládájába pakoltuk be a lemezeket, és úgy mentünk le valahova. Szó szerint olyan érzése volt az embernek, hogy "vitte a zenét" az adott helyre.

A Basic azoknak szól leginkább, akik dj-ként ismernek?

Leginkább a barátaimnak szól, akik támogattak az évek során, bármilyen apróságban, és akik tudják azt, hogy van egy olyan életem is, amiben körülbelül tizenhárom éve dolgozom ebben a stúdióban. Leginkább nekik szól.

De el tudod képzelni, hogy olyanoknak is tetszhet a lemez, akik sem magánemberként, sem pedig dj-ként nem ismernek, ugye?

Igen, talán előfordulhat, hogy egy szám megtetszik nekik. De ezt nem tudom megítélni. Elég sokat dolgoztam rajta, és úgy érzem, hogy sok benne a szeretet. Ezáltal pedig eljuthat bárhova, bárkihez. Nem feltétlenül csak a partiközegbe.

Mennyire fejlődőképes a sok szempontból valaha újítónak számító Tilos Rádió?

Én konkrétan a rádióműsoraimról tudok nyilatkozni. Az előbb említett Totoya Klub a hiphopról szól, ezt a műfajt szeretném benne bemutatni, az elmúlt tíz év irányzatait, történéseit, illetve jelenlegi állapotát. A másik részről ott A Dzsungel Könyve, ahol ugyanez történik, csak a drumandbass és főleg a jungle vonatkozásában. Az utóbbiban lett egy kis társam, DJ Ren, aki már nagyon régóra foglalkozik ezzel az üggyel. Nagyon büszke vagyok rá emiatt, meg úgy általában tisztelek mindenkit, aki kitart a saját stílusa mellett, legyen szó bármilyen műfajról. Ez számomra nagyon becsülendő.

Minden zene hozzáférhető, éppen ezért minden korábbinál jobban keverednek egymással a műfajok. Téged ez mennyire érint?

Én is nagyon sokféle zenéből nyerem az inspirációmat. Ennek egyrészt van egy spirituális tényezője, ami lázba hoz, másrészt pedig technológiai szempontból is figyelem a különböző stílusirányzatokat, hangzásokat. A kettő ugyanannyira fontos számomra. De ezeket nehéz nyomon követni, mert ezeknek a nagy része irracionális, nem pedig tudatos.

Technót hallgatsz?

Igen, érthető módon inkább a detroiti dolgok érdekeltek mindig is. Főleg a techno, meg a dubos gyökerek, de inkább a technológiai része, mint a house. Craig, Maurizio, őket ma is nagyon szeretem.

Van, aki párhuzamba állítja a lemeztúrást azzal, amikor a Soulseeken egy másik felhasználó könyvtárában kutatsz. Sokmindenre ráakadhat az ember, amit egyébként nem írna be a keresőbe.

Ebben van igazság. Érdekes viszont, hogy nem feltétlenül kutatnak, illetve hallgatnak az emberek többféle zenét most, hogy minden hozzáférhető, a fiatalabbak sem. Nemrég egy bulin odajött hozzám két tizenéves lány, és Cypress Hillt kértek tőlem, mindezt egy soundclap-bulin, Bahamadia legutóbbi koncertjén. Nem mintha bajom lenne a Cypress Hill-lel, de fura volt. Egyébként úgy érzem, hogy sokszor nem különféle zenéket töltenek le az emberek, hanem egy műfajon belül hallgatnak meg szinte mindent. De fordult elő olyan is, hogy bakeliten találtam meg valamit, amit sehonnan nem tudtam letölteni.

Milyen jó magyar lemezt hallottál idén?

A Realistic Crew lemeze. Ők a barátaim.

A hiphop utóbbi tíz évének ki számodra a legkarakteresebb alakja?

A legfontosabb mindenképpen J Dilla. Ő egyrészt számomra nagyon fontos, másrészt pedig úgy gondolom, hogy annak, ahogyan ő megújította a hiphopot, még ma is érezhetőek a következményei. Erről sokat lehetne beszélni, de összességében sokat változtatott a hiphopon. Mind az elektronikában, mind a soul- és neosoul-részében nagyon sokat tett hozzá. Elég, ha az elektronikusabb clap irányzatra, illetve annak ágaira gondolunk. Előadói szinten meg mondjuk a Flying Lotusra, illetve hasonlókra, akik a mai napig tisztelettel gondolnak vissza rá. Én nagyon hálás vagyok J Dillának.

A képekre vagy ide kattintva további képek láthatóak!

 

Régi Péter | 2008.11.17. 19:41 1
Szegény Cadic tíz évvel ezelőtti Londoni klubok feelingjéből és repertoárjából él. Nem hozott ő le semmiféle új zenét "vidékre", mindig is fáziskésésben volt.
phreeq | 2008.11.17. 20:29 2
talán mert a régmúltban élsz, péter. hallottad már a basicet? ismered a dilla-féle clap soundot? ezek friss és ropogós hangok, csakúgy mint a dubstep vagy a glitch, amit szintén hallhatsz abban a bizonyos tíztől egyig terjedőben. járj utána a dolgoknak, s tovább érsz vele.
cutoff | 2008.11.17. 20:43 3
legalább a nevét írd le helyesen, hamár bírálod, mondom ezt annak ellenére, hogy részben egyetértek: a dnb és a jungle a 90es évek zenéje, ma már vicc, nem kéne erőltetni viszont ez az új album elég aktuális hangzásúnak tűnik a myspace clipek alapján, szerintem rendben lesz
Exolon Flan | 2008.11.17. 21:55 4
hát azért a glitch annyira nem friss dolog amúgy mi ez a "dilla féle clap sound"? tudnál valami példát mutatni?
cutoff | 2008.11.17. 23:42 5
#4 glitch nem egyenlő glitch-el, azaz a 90es évek "hibás" hangokra épülő kísérleti elektronikus zenéi nem összetévesztendők az alig pár éves glitch-hop sounddal (bár tény, hogy nem ez a legutolsó kattanás a hip hopban hanem pont a dilla féle clap soundból kibontakozó wonky vonal) ;)
phreeq | 2008.11.17. 23:49 6
letisztult beatek, csúsztatott pergők, detroiti elektronikával beoltott hiphop. j dilla - így keress rá. egyébként a tribe called quest-es időktől fogva (emberünk gyakorlatilag velük rakta le a névjegyét) gyönyörűen végigkövethető a fejlődés, ahogy a jazzy hiphopnak ez az ága kikristályosodott általa. ma meg már minden második instrukovács ilyet akar csinálni.
flynn | 2008.11.18. 09:34 7
az interjútól független azért hozzátenném, hogy szerencsétlen dillát feleannyira se tartották nagyra a halála előtt, mint utána, és az általa létrejött hangzás is már legalább hat-hét éves, szóval ne tekintsük annyira újkeletű dolognak. maximum ide most ért el.
cutoff | 2008.11.18. 11:11 8
#7 szó sincs róla, hogy újkeletű lenne, arról sem, hogy most ért volna el ide, számos hazai dj is 6-7 éve játsza ezt a vonalat, max te erről eddíg nem értesültél
cutoff | 2008.11.18. 11:44 9
maga a clap vonal, azaz a már említett csúsztatott pergős/clapes lassított 4/4 szerű beat-ek, végletekig leminimalizált jazz mintázással és leheletnyi elektronikával már tényleg létezik a 2000es évek eleje óta, viszont 1-2 éve kezd ebből, több és kísérletezőbb elektronikával, absztraktabb (ha szabad ilyet mondani) struktúrákkal, több dubstep és direktebb detroit techno hatásokkal kibontakozni egy teljesen új irány, aminek jelenleg az interjúban említett flying lotus a leghíresebb képviselője tessék tájékozódni, mielőtt okoskodunk
flynn | 2008.11.18. 12:26 10
8-9: senki nem okoskodik, csupán megjegyeztem, hogy számomra ez a dolog úgy tűnik, hogy kissé hirtelen ért ide idén. szerintem tavaly egy flying lotus-t még jóformán senki se ismert, olyan "szakkifejezésekkel" meg pláne senki sem dobálózott, mint dilla clap, meg wonky. és kérlek, nehogy azt mondd, hogy de, mert nem tekintem mérvadónak azt az ötvenfős szubkultúrát, ami itthon képviseli ezt a zenei irányzatot. arra pedig fogadni is mernék, hogy tavaly én vettem meg elsőként a reset ep-t az országban. ;)
missie | 2008.11.18. 13:37 11
flynn, ki dobálózik "szakkifejezésekkel"? ugye nem azt akarod mondani, hogy csak az újságírók és az önjelölt zenekritikusok használhatják ezeket a szavakat? dilla valóban nagyobb népszerűségnek örvend (itthon), mióta halott, de az sem idén történt. ugye nem vagy féltékeny egy ötvenfős szubkultúrára?
Liam Howlett | 2008.11.18. 13:38 12
azért az akkezdetes közös munka elég jól hangzik, remélem lesz is belőle valami. ahogy a wacuumos arcokat ismerem, talán 5 év múlva esetleg... :(
flynn | 2008.11.18. 15:13 13
11: félreértesz. nem akarok bántani én senkit, féltékeny meg aztán végképp nem vagyok. egyszerűen annyi van, hogy szerintem ez a dolog kissé megkésve, de viszonylag rövid folyamat eredményeként ért el ide, és talán túlságosan is tudatosak most az emberek ezzel kapcsolatban, holott nemrég óta ismerik. ha meg rosszul látom, akkor elnézést. csak akkor viszont nem értem, hogy az ilyesféle bulik többségén miért vannak csak ötvenen-százan (a rewindot nem értem most ebbe bele, mert nem járok rá).
übülke | 2008.11.18. 15:58 14
A Flying Lotus? Ropogós hangok? Mivan? Dilla??? Anyám borogass. Halál unalom, inkább Britniszpírsz ezek helyett.
übülke | 2008.11.18. 16:00 15
Ja, meghallgattam ennek a Copy Cadiknak a dolgait is a Myspace-en. Eredetiség semmi.
cutoff | 2008.11.18. 16:03 16
"talán túlságosan is tudatosak most az emberek ezzel kapcsolatban, holott nemrég óta ismerik." azért azt tudnod kell, hogy j dilla soha nem volt egy ismeretlen név hiphop berkekben, aki egy picit is mélyebben belenyúlt ebbe az aktuális mtv klipeknél, az ismerheti akár a kezdetektől fogva a munkásságát egy szemléletes példa: cirka 2001ben már palotai rádióműsorában is feltűnt a the clapper vagy a fuck the police című száma (már nem emlékszem melyik)
Exolon Flan | 2008.11.18. 16:30 17
"glitch nem egyenlő glitch-el" hát pedig de :D ha glitch-hop ról van szó akkor írja azt amúgy ez a flying lotus tényleg nem valami nagy szám, ilyen zenék is léteznek legalább már 10 éve minimum
EronMezza | 2008.11.18. 19:17 18
"a dnb és a jungle a 90es évek zenéje, ma már vicc, nem kéne erőltetni " ilyenektől megyek a falnak. egyik se szívem csücske, de ezek szerint nyilván akkor a stílus romlik mint a tej és minden cédére nyomtatni ildomos hogy minőségét megőrzi tíz perccel ezelőttig. come on.
cutoff | 2008.11.19. 00:27 19
nem nem, a múltjuk nem vicces ezeknek a stílusoknak, csak amivé lettek napjainkra nagyítóval kell keresni a minőségi + valamelyest érdekes, nem sablonos munkákat erre gondoltam
cutoff | 2008.11.19. 00:31 20
imádom a 90es évek techstep és jungle zenéit, de sajnos nem tudtak számomra semmi újat mutatni az utóbbi jópár évben aki ennek ellenére is kitart mellette, az tényleg tiszteletre méltó, de az méginkább, ha valaki képes rájönni arra, hogy a hőn szeretett kedvenc zenei stílusa már korántsem tündököl régi fényében
maxsel | 2008.11.19. 11:47 21
Ti szoktatok néha örülni is valaminek...? (tisztelet a kivételnek)
chilipalmer | 2008.11.20. 16:52 22
Joe Pesci van a kepen?
jorgecosta | 2008.11.21. 11:06 23
azé a flájin lótusz erősen hallgatható kategória... amit én nem értek, az az, hogy ez a nevezett 50 fős, szubkulturális réteg, aki állítólag megismerkedik a legújabb trendekkel, ez micsoda? hol vannak ilyen bulik (ez most csak félig költői)? ha ilyen létezik, szívmelengető, de amúgy manapság ki az, aki nem a netről szerzi be a "ropogós" dolgokat? ezért nem értem, mit jelent, hogy hozzánk később ér el valami. később kezdi el játszani az a 2 dj, vagy mire gondolunk?