ORIGO24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

90
100

"Legyél pszichológus és tudj dobot hangolni." Producerek Magyarországon

Inkei Bence | 2011.05.25. 21:00|

A zenei producerről nagyjából mindenki tudja, hogy más a szerepe, mint a filmes produceré, de a feladatát kevesen tudják pontosan meghatározni. Mit csinál egy producer és mire kellhet még azonkívül, hogy ő a külső fül? Tényleg csak az utóbbi pár évben terjedt-e el, hogy magyar zenekarok is kihasználják a producer adta lehetőségeket, vagy volt ennek hagyománya itthon?

Stúdiótechnikai forradalom

Amióta létezik lemezipar, azóta léteznek olyan szakemberek is, akik kimondják a végső szót egy-egy lemez felvételekor, és általában a teljes felvételi folyamatot is ők irányítják. Nálunk régen zenei rendezőnek hívták őket, külföldön viszont már évtizedek óta használják a producer kifejezést, ami nagyjából ma is ugyanazt a szerepkört takarja, mint ötven évvel ezelőtt, még ha kicsit változott is a feladatuk (és szemben a filmek producereivel, nekik nem az anyagi fedezet megteremtéséről kell gondoskodniuk). A producerek szerepe a stúdiótechnika forradalmi fejlődésével vált kulcsfontosságúvá, nem véletlenül a hatvanas években jelentek meg a poptörténet legendás producerei: Phil Spector, George Martin, Joe Meek, Norman Whitfield és a többiek tevékenysége a mai napig nagyhatásúnak számít, de természetesen a következő évtizedekben is ugyanúgy voltak fontos követőik. Évtizedek óta megszokott tehát ott, ahol már intézményesült a lemezipar, hogy egy lemez felvétele előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki lesz a producer, hiszen rajta is legalább annyira múlik, milyen lesz a lemez, mint magán a zenekaron/előadón.

Nálunk a hivatásszerű producerek megjelenése is ugyanúgy későbbre esett, mint a lemeziparunk kialakulása: kezdetben a hanglemezgyár szakemberei felügyelték a felvételeket, majd a nyolcvanas évekre már megjelentek a produceri munkát is vállaló zenészek ? Kóbor Jánostól Szörényi Leventéig többen is ellátták ezt a "zenei rendezői" feladatot más együttesek lemezein. A hagyományos értelemben vett producerek persze csak a piacgazdasági viszonyok között jelenhettek meg, de sokáig elég kevés példát találhattunk arra, hogy zenekaraink ne saját maguk vagy haveri alapon oldották volna meg a producer-kérdést. Más a helyzet a mainstream pop-produkcióknál, de mivel ott a producer szerepe nagyon gyakran egybeesik a fő dalszerző-zeneszerzőével is, ebben a cikkben most nem velük foglalkozunk, hanem azzal a pár zenész-producerrel, akik az utóbbi pár évben lettek rendkívül foglalkoztatottak. Tövisházi Ambrus (zenészként Péterfy Bori & Love Band, Erik Sumo Band, Amorf Lovagok, producerként Kiscsillag, Heaven Street Seven stb.), Sándor Dániel (zenészként Esclin Syndo, Volkova Sisters, Isten Háta Mögött, producerként Péterfy Bori, Frenk stb.), Takács Zoltán "Jappán" (zenészként Heaven Street Seven, Soerii & Poolek, producerként 30Y, Supernem stb.) zenészként is ismertek ugyan, de egyre több felkérést kaptak más zenekaroktól, nem túlzás őket nevezni az új zenészgeneráció felkapott producereinek idehaza.

Címlapkép: Tuba Zoltán

"Nem gondolom, hogy ne lett volna korábban produceri munka Magyarországon, zenei rendezőnek hívták ezt a munkakört, és abszolút létező jelenség volt a Magyar Rádió-s és a hungarotonos időkben" ? mondta a Quartnak Sándor Dániel (a fenti képen). "Inkább arról van itt szó, hogy mostanában fedezik fel a zenekarok ennek a jelentőségét, és kezdenek el maguktól azon gondolkodni, hogy kéne valaki, aki majd felügyeli a lemezfelvételt, és nehogy már a hangmérnök srác legyen az, mert lehet, hogy találunk nála ügyesebbet is erre a feladatra." Takács Zoltán szerint anyagi okai is vannak, hogy a zenekarok többsége házon belülről oldja meg a problémát: "Itthon egyelőre nagyon kevés zenekar van olyan anyagi helyzetben, hogy még egy ember teljes gázsiját bele tudja számolni egy album költségvetésébe, ezért legtöbbször hangmérnökként és producerként is dolgozunk."

Hangmérnök vagy producer?

Na, de ha már itt tartunk, először is érdemes elválasztani egymástól a hangmérnök és a producer szerepkörét. Schram Dávid (az alábbi képen a FreshFabrik lemezén dolgozik épp), aki eddig tíz magyar lemezen (köztük a Heaven Street Seven Szállj ki és gyalogolj című albumán) dolgozott producerként, az alábbi módon tette ezt meg: "A hangmérnök leginkább a technikai lebonyolításért felel a projektnél, így a mikrofonozás és a keverés, valamint hasonló feladatai vannak, míg a producer feladata többrétű, amibe kreatívabb és kevésbé kreatív dolgok is beletartoznak." Sándor Dániel szerint a producer talán legfontosabb ismertetőjele, hogy "zenei kérdésekben felelősséget vállal. Többek között azért, hogy elég jó-e a zene, és elég jó-e az előadás. Ő mondja azt, hogy oké, mehetünk tovább, vagy, hogy kávészünet után újravesszük a dalt." Röviden ő a főnök a lemezfelvételi folyamatban, és ez még azzal is járhat, hogy beleavatkozik a kreatív ügyekbe.

"A producer belepofázhat a zenészek dolgaiba, ha ez az adott dal javát szolgálja" ? folytatta Sándor Dániel. "Lehet, hogy ha kicsit kevesebbet, vagy mást játszik a szinti, jobban lehet majd érteni a gitárt. Lehet, hogy ha rövidebb az átvezető rész, jobban üt majd a refrén. Ezek sokszor olyan kérdések, amik a próbateremben, amikor századszor játsszák az adott dalt, és alig hallják egymást a zenészek, nem derülnek ki, de ha először hallgatod a dalt, azonnal egyértelmű" ? írta le, mit is jelöl esetükben a többek által is használt "külső fül" kifejezés. "Hagyományosan produceri döntés az is, hogy egy felvétel milyen munkamódszerrel készüljön. Bemennek a zenészek, és együtt eljátsszák a dalt, amit felveszünk, vagy egyesével rögzítjük az egyes hangszereket, minden szólamot a maximumig polírozgatva. Csili-vili stúdióban rögzítsünk, vagy utazzunk le egy tanyára. Dobgépekkel és Atari számítógéppel dolgozzunk, vagy engedjünk át minden szólamot öreg gitárerősítőkön" ? sorolta a további lehetőségeket Sándor Dániel. És akkor ez még mindig nem minden. Szerinte még olyan dolgokra is figyelni kell, mint hogy "az előadó, akivel együtt dolgozol, olyan körülmények között alkothasson, ami inspiráló. Lehet, hogy elég egy gyertyát meggyújtani, lehet, hogy embereket kell kiküldeni, vagy éppen behívni a stúdióba. Lehet, hogy egy játékszintit vagy egy furulyát kell a kezébe nyomni a gitárosnak, de lehet, hogy az énekessel kell a csajügyeit megbeszélni. Bármi, ami az adott helyzetben segíthet, hogy megfelelő állapotban álljon a zenész a feljátszóban, amikor elindul a felvétel."

A fenti azonban természetesen az ideális állapot, amikor van külön producer és hangmérnök is a felvételeknél, hiszen ez a kettő gyakran nem válik el élesen egymástól. "Idehaza a két szakma erősen fedi egymást" ? mondja erről Takács Zoltán, hozzátéve, hogy "nyilván az lenne a jó, ha producerként nem kéne a mikrofonok beállításaival szőrözni, hanem teljes mértékben csak a kreatív részével foglalkozhatnánk a daloknak". Egyelőre azonban ritkán áll elő ez a szerencsés helyzet, igaz, ő maga nem is igényli annyira egy asszisztens segítségét a keverésnél, de "felvételkor mindig jó, ha van egy ember, aki berohangál a feljátszó-helyiségbe tekergetni az erősítőket meg a kütyüket, én meg kintről tudok neki ugatni, hogy most jó, most nem jó".

Belenyúlni a dalba

A produceri feladatkör műfajtól is függ: a főleg elektronikus projektekben foglalkoztatott Deutsch Gábor (a fenti képen) például a számírási folyamatba nem nagyon folyik bele, viszont "sokszor a dob és basszus részleg milyenségét erőteljesen alakítom át, természetesen összhangban a művész elképzelésével." Az Anorganik néven zenélő Deutsch producerként dolgozott már egyebek között a Brains, az Anima Sound System vagy Zagar lemezein, noha bevallása szerint jelenleg több utómunkálati (keverés, mastering) hangmérnöki munkája van külsős projektekben, és főleg a saját dolgaiban és remixeiben éli meg a produceri vonalat.

Ha azonban az eddigiek alapján valaki úgy gondolná, hogy producernek lenni csak abból áll, hogy meg kell mondani a tutit és játszani a főnököt, az téved. "Sok esetben kell át transzponálni egy dalt más hangnembe, hogy segítse az énekest abban, hogy a számára megfelelő hangnemben legyen és kényelmes legyen neki felénekelnie" ? mond példát a producer feladataira Schram Dávid. "Rengetegszer kell újra strukturálni egy dalt, hogy megfelelő szerkezete legyen és a részek közötti átmenetek a lehető legsimábbak legyenek. A dal felépítésénél kitölti extra hangszerekkel a hangszerelési lyukakat, valamint az ellentettje is igaz, miszerint sallangmentesíti a dalt az oda nem illő hangszerektől."

Hogy az elkészült lemezre mennyiben nyomja rá a bélyegét a producer, az változó, de Takács Zoltán (a fenti képen) néha komolyan rajta hagyja a keze nyomát egy lemezen: "Volt már olyan lemez, amin bár producerként vagyok jegyezve, igazából két dalban nyúltam bele a dobokba meg talán egy-két szöveg prozódiáját nehezményeztem, és volt már olyan is, hogy a demó alapján meg sem lehetne ismerni a dalokat, amik végül a lemezre kerültek, annyira szétcincáltam őket." Szintén kényes kérdés lehet még, hogy a gyakran más zenei világot képviselő producer mennyiben érvényesítheti a saját ízlését egy lemezen. "Szerintem, ha nem erőlteted a saját ízlésed, akkor nem végzed el a munkád producerként, ez egy baromi szubjektív szakma" ? mondta erről Takács Zoltán. "Én nem nagyon kedvelem az olyan producereket, akik egy adott szubkultúra vagy egy adott korcsoport ízlésére formálnak előadókat és lemezeket, mert ez igaziból csak egy üzleti jellegű dolog. Amit mi csinálunk, az sokkal inkább az, hogy a zenekarokkal közösen a nekünk leginkább tetsző végeredményt próbáljuk meg összehozni. Persze nem árt, ha utána a közönség is értékeli a végeredményt, de én soha nem szeretnék eljutni odáig, hogy valaki azzal hív fel, hogy szeretne egy olyan albumot, ami a 18-24 éves lányoknak fog tetszeni. Ha viszont olyanok a dalok, akkor ez egy ideális felállás, mert olyat fogok csinálni belőle."

"Fontosabb a globális rálátás"

Na és mi kell ahhoz, hogy valaki producer legyen? Schram Dávid szerint például "nem kell, hogy valaki hangszeren tudjon játszani ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, hogy egy dal mitől működik." És akkor mi az, ami kell? "A zene imádata, jó ízlés, jó emberismeret, zenei stílusok ismerete" ? sorolta. Sándor Dániel is egyetért abban, hogy nem a jó zenészből lesz a jó producer: "Nem baj, ha értesz a hangszerhez, de nem kell virtuóznak lenni. Fontosabb a globális rálátás" ? mondta, produceri ars poeticáját pedig így lehetne megfogalmazni: "Legyél pszichológus és tudj dobot hangolni."

Amikor arról kérdeztük a cikkben megszólaltatott magyar producereket, hogy mely külföldi példákat mondanák legszívesebben a markáns produceri teljesítményre, akkor a legtöbben Rick Rubin nevét mondták, de elhangzott Butch Vig és a Nirvana, Brian Eno és a U2, Trent Reznor és Marilyn Manson illetve Saul Williams, vagy David Sardy és ugyancsak Marilyn Manson munkakapcsolata is. Természetesen magyar példákra is kíváncsiak voltunk: Deutsch Gábor Tövisházi Ambrust említette, Schram Dávid a Vad Fruttik és a Carbonfools új lemezeit, Sándor Dániel pedig az Isten Háta Mögött Kényelmetlen lemezét, mint "amelynek nyilvánvalóan nagyon jót tett a markáns Varga Zoli-sound", hozzátéve, hogy a kedvenc magyar lemeze volt, amíg meg nem kellett tanulnia a dalokat róla. Takács Zoltán viszont már arról beszélt, remélhetőleg a mostani projektjeiből kikerül majd néhány ilyen, Sándor Dániel pedig Frenk ősszel megjelenő albuma miatt lelkesedett: "Alaposan belemártottam a kezem, hiszen egy szál gitáros vagy egy szál zongorás dalok hangszerelését dolgoztuk ki Frenkkel közösen, és úgy érzem, elég jól sikerült. Célunk volt a lehető legtermészetesebb hangzás elérése, kerültük az editálást, a hangmagasság-korrekciót, zengetők használata helyett természetes akusztikájú helyeken rögzítettük a hangszereket. Minden hangszeren Frenk játszik, így igazi játszótér hangulat volt, nyugodtan lehetett csapongani az ötletekkel, mert ketten dolgoztunk, és gyakorlatilag bármilyen hangszert vagy hangzást képzeltünk oda egy dalba, azonnal meg is tudtuk valósítani, anélkül, hogy bárki mást bevontunk volna a munkába." Úgyhogy még az sincs kizárva, hogy a lemezeket naggyá tevő producerek hazai korszaka csak most kezdődik igazán.

rocksztar | 2011.05.26. 01:01 1
méltatlanul ki maradt Szakos Krisztián http://www.menemszol.hu/topic/85-igy-keszult-lelekdonor-caramel/ illetve az rnb-t 4-5 éve letaroló Timbaland.
kodek | 2011.05.26. 14:06 2
a lélekdonoros cikk marha frankó, olvastam már régebben és nagyon hiányolom a folytatást...az igazi mainstreamben is lehet kiemelkedőt alkotni, amúgy sztem talán az a legnagyobb művészet, ha valaki tud csinálni igazi prosztó ám nagyon is jól működő popzenét 16 éveseknek is (mint producer) meg akár egy komolyabb hangvételű anyag munkálatait is le tud vezényelni egy héttel később. (sőt, ha valaki igazán működő popzenét tud készíteni, már ez előtt is megemelem a kalapom...ebben a brigádban amúgy a Tövisházi Ambrus sztem e tekintetben a legjobb)
johnnybgoode | 2011.05.27. 13:39 3
Azért, mert a sajtóban rendszeresen producerként jelenik meg valaki, attól még nem lesz az. A srácoknak, akiket felsoroltatok csak nagyon ritkán sikerült különleges karaktert kölcsönözniük a zenének, amin dolgoztak (már ha sikerült egyáltalán). Viszont, remek jó iparosok! Tudják mi a menő épp és azt meg tudják neked csinálni. Persze, csak ha vagy valaki, mert ha egy senki vagy és bemész az utcáról, akkor nem kapod meg ugyanazt, mint a nagyok, akármennyire is akarod. Elég csak meghallgatni, hogyan szólnak azon produktumaik, amelyek nem a fent említett zenekaroknak készültek, hanem ismeretlen vagy kis arcoknak.