[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

90
100

Nem lehet nem táncolni

Inkei Bence|2012. 08. 10., 12:46|
A Friendly Fires végre egy igazán kurrens zenekar a megfelelő helyen és a megfelelő időben. Vajon sikerült-e élniük a lehetőséggel a lemezen nem mindig meggyőző briteknek?

Forrás: Csatári Gergely

Az induláskor még brit dancepunk zenekarnak nevezett Friendly Fires második lemezével, a tavalyi Palával sikerrel csatlakozott egy másik trendhez: az olyan, izgága zenével induló, de a további lemezein megdöbbentően gyorsan lecsillapodó, letisztult és talán túlságosan is lekerekített popzenét játszó, vezető brit indie popzenekarok mellé, mint a Foals, a Wild Beasts vagy a Maccabees. A hivatalosan trió, de koncertjein egy basszusgitárossal, illetve most már egy szaxofonossal és egy trombitással is kiegészülő Friendly Fires este nyolctól játszott a hatalmas A38 sátorban, amely nem telt meg ugyan teljesen, de kevesen sem voltak, pont ideális volt tehát minden körülmény egy jó koncerthez.

Forrás: Csatári Gergely

Nekem ráadásul volt is egy összehasonlítási alapom: négy éve, pár hónappal az első lemeze megjelenése előtt láthattam az akkor még ismeretlen együttest a németországi Melt! fesztiválon, ahol elsősorban az énekes, Ed Macfarlane vonta magára a figyelmemet azzal, hogy "kamaszos hisztijei már inkább idegesítőek", és kifejezetten irritálónak találtam akkor. Négy év viszont nagy idő, és be kell látnom, hogy Macfarlane kifejezetten jó frontemberré lépett elő ezalatt: nemcsak, hogy végigtáncolja és ugrálja a show-t, de hibátlanul is énekel, és pont annyi van belőle a színpadon, amennyi kell, hisztinek pedig nyoma sincs. A másik félelmemet - mely szerint a Pala elektronikusabb dalai élőben meghalnak - is hamar eloszlatja a zenekar: bár az első album húzósabb dalaival kezdenek, az újak is remekül szólalnak meg. Ráadásul most a hangzással sincs semmi baj: a basszus húz, a dobok ellenállhatatlanul zakatolnak (néha a basszgitáros is beszáll), nem lehet nem táncolni.

Forrás: Csatári Gergely

Ráadásul nemcsak Macfarlane csinálja a hangulatot: Jack Savidge gitáros minden második szám után kijön a színpad sarkához, és instruálja a közönséget, amely hálás is nagyon. A fúvósok sokszor fölösleges nagyzolásnak tűnnek hasonló zenekarok esetében, itt viszont remekül bekomponálják őket a számokba (valamelyiknél még a Haircut One Hundred is eszembe jutott miattuk ), de még ennél is jobb volt, ahogy az elektronikát beillesztették az élő zenébe. Legalább három számban hallottam szervesen illeszkedő acid house-os betéteket, és a Friendly Firesnek tényleg sikerült megmutatni, hogy az elektronikus tánczene és a rockzene keveréke nem feltétlenül csak erőltetett valami lehet.

Forrás: Csatári Gergely

Ehhez jön a már említett pozitív kisugárzás, és amikor a Paris után még visszatérnek egy hosszú ráadásblokk erejéig, azzal majdnem másfél órásra duzzad a játékidő, de én ezt egy pillanatig sem éreztem soknak. És mindezt úgy, hogy a Friendly Fires lemezen még nem tudott meggyőzni nagyon - kell-e ennél nagyobb elismerés? A-

Címlapsztori»

Forrás: Nick Cave Facebook Nick Cave és Franz Ferdinand a Szigeten Az alternatív rock régi és újabb óriásai mellett jön a drum and bass-sztár Noisia is.
    Pompás buli van a fürdőben Seggrázás, masszás, gőz és marihuánafüst, elképesztő figurák és elképesztő göncök: Le1f klipje a világ legjobb fürdős bulijáról.
    Forrás: AFP/Getty Images/Matthew Peyton Ray Manzarek, 1939-2013 74 éves korában elhunyt Ray Manzarek, a Doors alapító tagja, zenéjének jelentős formálója, a rocktörténelem egyik legjelentősebb billenytűse.
    Erotika helyett melankólia Letölthető hangulatfestő zene Andreától, az R&B környékéről: lebegő melankólia, kedves női ének, férfimormogás, csúszkáló szintik.