Mi a magyar zene? címmel írt alá egy nyilatkozatot 65 magyar zenész, amely március 3-án, vasárnap látott napvilágot. Ebben egyebek között Lovasi András, Kiss Tibor, Bródy János, Harcsa Veronika és Péterfy Bori is síkra száll az angolul éneklő magyar előadók mellett, mondván, hogy a médiatörvény jelenlegi szabályozása kirekesztő, értelmetlen és életszerűtlen is. Az angolul éneklő magyar zenészeket elsősorban a rádiós kvóták alkalmazásakor éri hátrány, hiszen jelenleg az ő dalaik nem minősülnek magyarnak, noha a törvény szerint a rádiók a műsoridejük legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell, hogy fordítsák.

A tavaly júliusban életbe lépett szabály ellen azért csak most valósult meg ilyen széles körben az összefogás, mert ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a parlament kulturális és sajtóbizottsága hétfőn tárgyalt Karácsony Gergely módosító javaslatáról, és még délelőtt el is fogadta ezt. Igaz, még hátravan a parlament döntése, de a bizottságban kormánypárti képviselők is támogatták azt a javaslatot, hogy az angolul éneklő magyar előadók se számítsanak külföldinek.

"Az volt a fő célunk a nyilatkozattal, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenlegi szabályozás abszurditására" - mondta a Quartnak Kollár-Klemencz László (Kistehén zenekar), aki az ABBA együttes és Björk példáján keresztül szemléltette, mennyire fontosak lehetnek egy adott nemzet számára az idegen nyelven éneklő előadói. "Jelenleg például az angolul éneklő Carbonfools nem minősül magyar zenekarnak. De ettől most angol zenekarnak számít, vagy mégis milyennek? Ebből is látszik, hogy betarthatatlan ez a jogszabály" - folytatta Kollár-Klemencz László, aki azt is szorgalmazta, hogy az ilyen, zenészekre hatással lévő jogszabályok esetében szerencsés lenne, ha a jogalkotó a zenészek álláspontját is figyelembe venné.

A zenészek nyilatkozatának megszövegezésében is segédkező médiajogász, Polyák Gábor azt hangsúlyozta a Quartnak, hogy ez a módosítás tavaly nyáron kizárólag azért került a törvénybe, hogy a vonatkozó uniós irányelv a különbséget elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg, mert a származás alapján való megkülönböztetés már diszkriminációnak minősül. "Ez egyáltalán nem politikai kérdés, a jogalkotó csak az EU irányelveinek szeretett volna megfelelni. Akkor járna azonban jól mindenki, ha a szövegezésbe az kerülne be, hogy mit tekintünk a magyar kultúra részének, mert ezt az érvelést el szokta fogadni az Unió is" - mondta Polyák Gábor, aki reményét fejezte ki, hogy a kulturális bizottság döntése után a parlament is hasonló szellemben viszonyul majd a javaslathoz.

• 2013. 05. 21. 15:30:2815:30A ManUnitednél dől a pénz
• 2013. 05. 21. 15:30:0615:30Róma, a felszínesség városa
• 2013. 05. 21. 15:30:0115:30Biztosítási piac: ez lenne a lejtő alja?
• 2013. 05. 21. 15:19:5115:19Ha összejön a BL, akkor sem marad a sikeredző

Legolvasottabb cikkek

• Életem legjobb döntése volt, hogy megtagadtam a pénzt
• Kilencven trafik egy bajai lakásban
• Mentőexpedíció indul Erőss Zsoltékért
• Megpróbálták visszafogni Portikot az őrültségekben
• Jobbikos képviselő halálos gázolása